4. Új irány

  2012.01.11. 18:37

4. Új irány

            Kate és Shayara egy haditerven dolgoznak, amellyel visszaverhetik a farkasokat, de hiába gondolkoznak annyit, rá kell döbbenniük, hogy túlságosan kevés a csapatuk hozzá.
- Ez reménytelen! Még ha vissza is verjük őket egy újabb, még hatalmasabb sereggel jönnek vissza!
- Azt hiszed, én nem tudom?!- Üvölti Shayara és megragadja Kate-t a gallérjánál. - Ez a terület ősidők óta a családunké, nem fogom harc nélkül oda adni!- Acsarogja és elengedi Kate-t. - Ne haragudj.
- Nem haragszom, tudom, hogy feszült vagy és azt is tudom, hogy mennyire fontos neked ez a terület. De nem tudjuk megvédeni ennyi vámpírral!
Shayara lehajtja a fejét és elgondolkodik. Ekkor - mintha egy villámcsapás érné- ismeretlen szagra lesz figyelmes. Felhúzza ajkait és kilátszik éles foga.
- Vérfarkas na...- De mielőtt kimondhatta volna már betört az ablak és két vérfarkas acsargott a földön, egymást püfölve.
- Te átkozott áruló!- Kiáltotta a barna.
- A cél, amiért küzdesz, nem adathat meg neked!- vigyorogja kajánul a másik és lelöki magáról. Most egymással szemben állnak és acsarognak. Eközben Shayara Kate mellé futott és jelezte neki, hogy vegyen elő valami fegyvert.
- Nem ajánlom, hogy beleszóljatok vámpírok!- ordította a barna és rárontott a fehérre.
Shayara egy pillanatra megdermedt, de gyorsan visszanyerte mozgáskézségét. Előre lépett egyet, szorítást érzett a karján. Kate volt az.
- Kate...
- Sss! Hagyjuk, hagy marják egymást és mikor legyengülnek, lecsapunk.
Shayarát meglepte ez a hirtelen harciasság. Kate-től ezt nem várta volna.
- Most meghalsz áruló!
- Hehe! Azt hiszed erős vagy, mert okos kiskutyaként követed a főnök utasításait? Miért követed őt? Hogy erősebb légy? Persze, hogy azért- vigyorodik el másodízben a fehér farkas.
- Nem tudsz te semmit!- acsarog a másik és ráugrik a fehérre.
- De én nagyon is sokat tudok! Inkább te vagy az, aki keveset tud!- vigyorog vissza az és letépi a hátáról a barnát. Ismét egymással szemben állnak és morognak. A fehér farkas egy pillanatra Shayarára nézett, akinek pattanásig feszültek az idegei. A fehér vonásai enyhülnek és egy őszinte, hódolattal teli mosolyt küld a lány felé. A nagy barna hím kihasználja az alkalmat és egyenesen ellenfelének ront. A fehér nagyot puffant a földön, nyekkent egyet, de nem volt sok ideje ezen gondolkodni, mert a barna máris rajta volt és a fejét verte.
- Azt akarom, hogy szenvedj! Lassan öllek meg, hogy sokáig halljam szánalmas kiáltásodat!
- Te megölsz? Ne nevettess! Vérfarkasok szánalmas tábornoka vagy, nekem, egy hadúrnak nem árthatsz!- Hangos morgás tör fel a torkából, szeme vörösessé válik, farka megduplázódik. Ellenfele szemében pillanatnyi bizonytalanság látszódik. Ezt ő ki is használja, lerúgja magáról majd a hátára ugrik, beleharap a lapockájába. Erre a barna felüvölt, kapálódzik, de hiába a fehér olyan erősen szorítja, hogy nem bír mozdulni. Fájdalmas kiáltás szakad fel a torkából. Az un. "áruló" elengedi a másik hímet és morogva mondja:
- Számomra te senki vagy! A véleményed nem számít!- ezzel megragadja a nyakánál fogva és kihajítja az ablakon. - Ég veled Refro!
Shayara és Kate összenéztek. Szemükben tűz égett, majd égő tekintetüket a talpon maradt vérfarkasra szegezték. A fehér újra visszanyerte a szeme színét és a farka sem volt már dupla. A testéről eltűntek a vörös jelek. Egy hófehér, vörös ruhába öltözött vérfarkas állt most a lányok előtt. Shayara kihúzta kardját és fenyegetőn kezdett közelíteni a farkas felé. Kate a háttérben maradt és fegyverét kivonva figyelte az egyre feszültebb helyzetet.
- Na- na! Nem kell úgy idegesedni!- Mondta a farkas és védekezőn maga elé kapta a kezét.
- Takarodjatok a váramtól!- ordította Shayara és a farkasnak rontott.
- Hogy érted, hogy "takarodjatok"? Nem tán egy kalap alá veszel velük? Pedig rosszul teszed! Engedelmeddel bemutatkoznék. A nevem Lycan. Bennetek kit tisztelhetek?
- Na ne röhögtess! - fakad ki Shayara - Majd mi megmondjuk a nevünket egy ilyennek? Ez vicces.
- Miért ne mondanátok meg, hiszen nem vagyunk ellenségek. - Segítségkérően Kate-ra néz. A lány megrázza a fejét és a karddal a kezében egyet lép előre.
- De ellenségek vagyunk, mégpedig elég régiek!- acsarog tovább a lány.
- Fura, én pedig éppen békét kötni jöttem. Hallgassatok meg! Nagy háború áll előttünk, amelynek következtében a vérfarkasok győzelme biztos. Hiszen annyi ideig voltunk elnyomva, a düh pedig egyre nőtt bennünk és gyermekeinkben. De én kegyesen mégis felajánlom a békét a fajunk megó...
- Elég!- szakitja félbe a farkast dühödten Shayara. - Nehogy már te, egy ilyen mocskos vérfarkas mondja meg nekem, hogy ki nyeri a háborút! Nevetséges! Ezért inkább meg sem halottam a mi mondtál!- Ezekkel a szavakkal Ly-nek akar rontani, de Kate megragadja a karját. Hátrafordul és villámokat szóró szemekkel mered a lányra.
- Sze...szerintem hallgassuk végig. Csak tán van valami fontos, abban, amit mondani akar. Ha meg nincs, akkor meg is ölhetjük.
- Így is - úgy is megöljük!- Tör ki Shayara. Kate erre csak bólint, majd tekintetét a fehér farkasra szegezi.
- Mondd, amit akarsz!
- Na tehát - hajol meg Ly gúnyosan. - Mint mondtam békét ajánlok nektek. Békét velem, és a fehérekkel.
- Pff! Ezzel ugyan sokra mennénk Te és az a kb. 120 fehér sokat segíthet, ez igazán...- Kate rettentően csúnyán néz unokanővérére.
- Engedelmeddel befejezném. Tehát, ahogy már többször is mondtam én és a többi fe...-Mondandóját egy vérfagyasztó kiáltás szakítja félbe.
-Elkezdődött- néz Shayara az ajtóra, amelyen a megmaradt népe tör be.